Wikikönyvek

A Hét Szakácskönyve/Különlegességek/A bálmos

< A Hét Szakácskönyve | Különlegességek

Előszó • Levesek • Levesbe valók • Előételek • Pástétomok • Mártások • Ételek • Halak • Pecsenyék • Vadhúsok • Főzelékek • Tészták • Italok • Desszertek • Befőttek • Sütemények • Tartósítás • Ünnepi ebédek • Saláták és díszítések • Különlegességek • Utóirat

„ A bálmost másutt sohasem láttam készíteni, csak kizárólag Erdélynek azon részeiben a hol a juh tenyésztés nagyban virágzik. De lehet készíteni jó tehén tejből, vagy bivaly tej-sűrűből is, hanem az igazi íze csak a juhtejfelből készült bálmosnak van meg. Készítési módja a következő: A frissen beoltott nagy dézsa juhtejnek a sűrű tejfelét lekel szedni s egy liternyi beoltott tej-sűrűt tiszta lábasban tűzre kell tenni; ha a tejsürü felforrt, kevés sót is hintsünk a tejbe. A forró tejsürüt a jobb kézbe fogott fakanállal folytonosan kavarjuk, a bal kézzel pedig hintsünk bele lassanként fél liternyi szép, sárga málélisztet. A máléliszt fél órai főzés és kavarás után tésztává sűríti a tejfelt s a vajrész kiválik a tészta közül. Ha nagyon jó a tej-sűrű, akkor sok vaj válik ki belőle és természetesen minél vajasabb, annál jobb lesz a bálmos. Kerek tálba kanalanként kell kirakni koszorú formába és az alatta lévő vajat a közepébe kell önteni. A bálmost - mint fentebb említem - lehet tehén tejsürüből is készíteni, de ez esetben a lehető legjobb, habnak való tejszínt kell hozzá használni. A bálmost vacsorára, vagy leves után való ételnek kell asztalra tálalni. ”
– Emma asszony: A Hét szakácskönyve Második kiadás, Budapest 1908.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=A_Hét_Szakácskönyve/Különlegességek/A_bálmos&oldid=422964”