Gomba/Ehető gombák/Csiperke
< Gomba | Ehető gombák
Gomba portál•Mikológia•Gombacsaládok•Gombalista (HU-La)• Gombanevek változásai•Gomba fajták
Ehető gombák•Gyógygombák•Nem ehető gombák•Mérgező gombák•Gombamérgezések•Védett gombák
Gombák eltevése•Gombás ételek•Gombavizsgálat•Gombanaptár•Gomba szótár•Mit-mihez használjunk


Csiperke
- (Agaricus, Syn: - )
- Más neve(i): -
- A csiperke a gombák egy nemzetsége kb. 300 fajjal[1][2], amely közül igen sok ehető faj van (kivételek például a fertőtlenítő (karbol) szagúak). Közeli rokonságban van az őzlábgomba (Lepiota) nemzetséggel.
- A leggyakoribb két idetartozó faj a kerti csiperke vagy mezei csiperke (Agaricus campestris) és az erdőszéli csiperke (Agaricus arvensis).
- Kalapja fiatalon selymesen fehér, domború, de később ellaposodik, és enyhén megsárgul. Átmérője elérheti a 10–12 cm-t is. Lemezei rózsaszínűek, később barnára, feketére színeződik, spórái feketés barnák. Tönkjén gallért találunk, illata kellemes.
- Az erdőszéli csiperke kalapja nagyobb, akár 20 cm-t is eléri, színe krémszínű.
- Egész nyáron számíthatunk a megjelenésükre, esők utáni, meleg párás éjszakákat követően tömegesen jelennek meg. Réteken, szántókon, legelőkön, de füves kertekben is megtalálhatók.
- Felhasználják, nyersen salátákba, levesnek, mártásnak, vajban párolva fokhagymával ízesítve, kalapját kivájva húsos töltelékkel megtöltve és kisütve, de rántva is kitűnő.
Figyelem! Könnyen összetéveszthető a fehér lemezű, mérgező galócákkal, például a gyilkos galócával. A sárguló csiperkék enyhén mérgezők. Onnan ismerhetők fel, hogy húsuk sérülésre, törésre, bevágásra megsárgul, és vegyszer (karbol, fenol) szaguk van.
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
A fontosabb fajok listájaSzerkesztés
- Gomba/Ehető gombák/Akáccsiperke Agaricus bresadolanus
- Gomba/Ehető gombák/Apró csiperke Agaricus semotus
- Gomba/Ehető gombák/Erdei csiperke Agaricus silvaticus
- Gomba/Ehető gombák/Erdőszéli csiperke Agaricus arvensis
- Gomba/Mérgező gombák/Fenolszagú csiperke Agaricus iodosmus
- Gomba/Ehető gombák/Gumós csiperke Agaricus essettei
- Gomba/Ehető gombák/Gyökeres csiperke Agaricus romagnesii
- Gomba/Ehető gombák/Halszagú csiperke Agaricus maleolens
- Gomba/Ehető gombák/Hófehér csiperke Agaricus excellens
- Gomba/Ehető gombák/Ízletes csiperke Agaricus bitorquis
- Gomba/Ehető gombák/Karbolszagú csiperke Agaricus xanthodermus
- Gomba/Ehető gombák/Karcsú csiperke Agaricus silvicola
- Gomba/Ehető gombák/Kárminhúsú csiperke Agaricus langei
- Gomba/Ehető gombák/Kis csiperke Agaricus comtulus
- Gomba/Ehető gombák/Komposztcsiperke Agaricus vaporarius
- Gomba/Ehető gombák/Kétspórás csiperke Agaricus bisporus
- Gomba/Ehető gombák/Ligeti csiperke Agaricus benesii
- Gomba/Ehető gombák/Lilásvörös csiperke Agaricus porphyrizon
- Gomba/Ehető gombák/Lomberdei csiperke Agaricus haemorrhoidarius
- Gomba/Ehető gombák/Mezei csiperke vagy Gomba/Ehető gombák/Kerti csiperke Agaricus campestris
- Gomba/Ehető gombák/Nagyspórás csiperke Agaricus macrosporus
- Gomba/Ehető gombák/Nyomott tönkű csiperke Agaricus spissicaulis
- Gomba/Ehető gombák/Óriás csiperke Agaricus augustus
- Gomba/Ehető gombák/Pelyhes csiperke Agaricus subfloccosus
- Gomba/Ehető gombák/Sötétszálas csiperke Agaricus fuscofibrillosus
- Gomba/Ehető gombák/Szekszárdi csiperke Agaricus litoralis
- Gomba/Ehető gombák/Szélespikkelyű csiperke Agaricus lanipes
- Gomba/Ehető gombák/Sziki csiperke Agaricus bernardii
- Gomba/Ehető gombák/Tintaszagú csiperke Agaricus moelleri
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még: Csiperkék
Lásd mégSzerkesztés
- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Csiperke
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Csiperke, 2011. március 14., 03:29 (CET)
- ↑ Bas C (1991). A short introduction to the ecology, taxonomy and nomenclature of the genus Agaricus, 21-24. In L.J.L.D. Van Griensven (ed.), Genetics and breeding of Agaricus. Pudoc, Wageningen, The Netherlands.
- ↑ Capelli A (1984). Agaricus. L.: Fr. (Psalliota Fr.). Liberia editrice Bella Giovanna, Saronno, Italy