|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Címerhatározó – áll
Tudjuk, hogy a négyszer osztott (N) címer fő címermezőjének egyféle (E) borítású alapján a fő címerkép (C) állat (áll). Az utolsó (V.) lépésben azt kell eldöntenünk, hogy a keresett címerben az állat főtípusa (Ft), szokványos alakja található-e vagy pedig az állat további megkülönböztető jegyekkel (Mj) is rendelkezik-e.
V. lépés: A négyszer osztott (N) címer fő címermezőjében az állat (áll) főtípusa (Ft) vagy megkülönböztető jegyekkel (Mj) kiegészített változata található |
Step V: The type of (main) charge(s) in the (main) field can be | |
a Regular type (Ft) Go→ or | it has a special Attribute (Mj) Go→ |
(Definitions see below)
Alternatively, use the Index → for keyword search |
Az állat (áll) főtípusú (Ft) →Tovább | Az állat (áll) megkülönböztetett jegyű (Mj) →Tovább |
A négyszer osztott (N) címer fő címermezőjében az állat (áll) főtípusa (Ft) található →Tovább |
A négyszer osztott (N) címer fő címermezőjében az állat (áll) megkülönböztető jegyekkel (Mj) ellátott változata található →Tovább |
Példák az állat főtípusaira (Ft) →Tovább | Példák az állat megkülönböztető jegyeire (Mj) →Tovább |
|
|
Egyszerű keresés a Mutatóban → |
Címerhatározási gyakorlatok
szerkesztésCímerhatározási gyakorlatok | |||
Helytelen döntés: A négyszer osztott (N) címer fő címermezőjében növény (növ) van Vissza← |
Az összes állat (áll) címer viselője
szerkesztésA Címerhatározó összes olyan címere, mely OSZ/N/E-alapon állat fő címerképet tartalmaz (Ft és Mj típusok egyaránt). (A címerábrák ABC-sorrendjében.)
darvak Tovább →
főnixek Tovább →
galabmok Tovább →
griffek Tovább →
hollók Tovább →
kagylók Tovább →
lovak Tovább →
oroszlánok Tovább →
sasok Tovább →
- sasfejek Tovább →
Főtípusok és megkülönböztető jegyek
szerkesztésA Címerhatározó összes olyan címere, mely OSZ/N/E-alapon az állat valamelyik főtípusát (Ft) vagy megkülönböztető jegyét (Mj) tartalmazza. (A címerábrák ABC-sorrendjében.)
Step V: List of the escutcheons' main devices (the Hungarian heraldic terms alphabetically)
Armigers of the category Go→ |
daru (Ft) Tovább →
főnix (Ft) Tovább →
galamb (Ft) Tovább →
- -felszálló (Mj) Tovább →
griff (Ft) Tovább →
- -balra fordult (Mj) Tovább →
holló (Ft) Tovább →
- -balra fordult, kitárt szárnyú (Mj) Tovább →
kagyló (Ft) Tovább →
ló (Ft) Tovább →
- -balra fordult (Mj) Tovább →
oroszlán (Ft) Tovább →
- -kétfarkú (Mj) Tovább →
sas (Ft) Tovább →
- -felszálló (Mj) Tovább →
- -harántpólyásan, lábatlan (Mj) Tovább →
- -hasított (Mj) Tovább →
- -koronás (Ft) Tovább →
- sasfej (Ft) Tovább →
Definíciók | |||||||||||
Ebben a lépésben mindössze kétféle szempontot veszünk figyelembe: 1. az adott címerkép a főtípust (Ft) képviseli-e, vagy 2. bármilyen tekintetben eltér-e a főtípustól, tehát rendelkezik-e valamilyen megkülönböztető jeggyel (Mj).
A címerkép főtípusa (általában) egy teljes alakú ábra, vagy a testrészek esetében egyenes osztóvonallal van megrajzolva (tehát levágott és nem letépett), (általában) a pajzs közepén helyezkedik el és (általában) nem érinti a pajzs (mindegyik) szélét. Bármilyen másféle ábrázolásmód, amely ettől eltér, a címerkép megkülönböztető jegyét képviseli (nem teljes alakú, tehát csonka, növekvő, letépett stb., nem középen található, a pajzs széléből bukkan elő, nem jobbra néz, visszafordul, ül, harántpólyásan helyezkedik el stb. stb.). Nem számítanak megkülönböztető jegyeknek a címerképek diminutívái, száma, díszítése, borítása. Ezeket nem vesszük figyelembe sem a főtípus sem a megkülönböztető jegyek tulajdonságai között. Nem megkülönböztető jegyek az egyéb címerábrával együtt előforduló fő címerképek sem, mint pl. a koronás oroszlán, a kardot tartó vitéz, de a keresés megkönnyítése végett egyes gyakoribb kompozíciókat a fő címerképek megkülönböztető jegyei között is megadhatunk (pl. kardot tartó oroszlán). Nem megkülönböztető jegyek (főtípusok):
Megkülönböztető jegyek:
Pózok (Ft és Mj) példái:
| |||||||||||
Példák | |||||||||||
==.==
ÁllatokszerkesztésAz állatok nagyobb csoportjait a címerállatok gyakorisága szerint rendszerezzük, majd fenológiai alapon (hasonlóságuk és összetartozásuk szerint), de tekintettel voltunk a nagyobb filetikai (származástani) összefüggésekre is. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak, melyek besorolásánál a fej a meghatározó. (Az emberfejű, állattestű képzeletbeli lények az állat csoportban találhatók.) Ide tartoznak azon állatok is, melyek több állat testrészeiből tevődnek össze (pl. halfarkú kutya). RagadozókszerkesztésA ragadozókat heraldikai gyakoriságuk szerint, majd filetikai alapon csoportosítjuk.
Madarakszerkesztés
PatásokszerkesztésIde tartoznak a páros- és páratlanujjú patások.
Rágcsálók és rovarevőkszerkesztés
Egyéb emlősökszerkesztésIde tartozik minden olyan emlős, mely ritkán szerepel a címerekben és nem sorolható be az előbbi csoportokba, mint a majom és a félmajmok, a denevér, az elefánt, a lamantin stb.
Hüllők és kétéltűekszerkesztésIde tartozik mindenféle hüllő (kígyó, gyík, teknős, krokodil) és kétéltű (béka, szalamandra, gőte), valamint a ritkán előforduló kihalt (azaz nem képzeletbeli) hüllők (dinoszauruszok).
HalakszerkesztésA középkori heraldika a halak közé sorolta az olyan emlősöket is, mint a delfin (a halak királya), a cet, valamint a kígyó, és a vallásos szemlélet egyes más vízi állatokat is halnak tekintett, mint a teknős és a rák, melyeket böjti időben is lehetett fogyasztani. Ezeket azonban mi a hüllők, illetve a gerinctelenek közé soroljuk. Újabban, főleg az angol heraldikában az akvarisztikában divatos tengeri halak is megjelentek, mint a papagájhal.
GerinctelenekszerkesztésIde tartozik minden alacsonyabb rendű gerinctelen állat, mint a polip, a pióca, a rovarok és más ízeltlábúak (skorpiók, pókok), a rák, kagyló, csiga, szivacs, tengeri csillag, korall stb.
EgysejtűekszerkesztésIde tartoznak a modern heraldika egysejtű címerállatai, mint az amőba, a baktériumok és a vírusok. Képzeletbeli állatokszerkesztés
Egyéb állatokszerkesztés
|
Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika