F:

Recept mérete: 25381 bájt

Szakácskönyv

F

Konyhatechnikai eljárások: Ábécé szerinti tartalomjegyzéke A │ B │ C │ D │ E │ F │ G │ H │ I │ J │ K │ L │ M │ N │ O │ Ö │ P │ R │ S │ Sz │ T │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs

F

Fagyasztás

Fagypont alatt, meghatározott hőmérsékleten történő tárolás, aminek következtében a folyékony halmazállapotú anyag megszilárdul (megfagy). Célja lehet tartósítás vagy az étel jellegzetes formájának és hőmérsékletének biztosítása (pl. fagylaltok, parfék). A fagyasztás hőmérsékletét a fagyasztás jellege határozza meg.

Lásd még: Gyorsfagyasztás

.

Fagyasztva szárítás

Lásd: Liofilezés

Fagylaltfélék

==== Jégkrém ====
Legalább 10%, soványabb változata legalább 3% tejzsírt tartalmaz. Különlegessége az előállítás módjában áll, a jégmasszát a homogenizálás és a pasztörizálás után rövid ideig hűtőtartályokban tartják.

Tejes fagylalt

Legalább 70% tej van benne.

Parfé

60%-a tejszín, vagyis magas a zsírtartalma.

Krémfagylalt

50%-a tejből áll, készítéséhez tojást vagy tojássárgáját használnak. 1 liter tejhez legalább 270 g tojás vagy 90 g tojássárgája szükséges.

Gyümölcsfagylalt

Legalább 20%-a gyümölcs - citrusból 15% -, ahhoz adják hozzá a vizet, a szőlő és a gyümölcscukrot. Az egész gyümölcsökön kívül tartalmazhat még gyümölcshúst, gyümölcslevet vagy természetes aromákat is.

Gyümölcs sörbet

Jégkása - a fagylalt őse

gyümölcsből és jégdarából készül. A gyümölcsarány minimum 25% - citrusfélék esetén 15%. Kalóriaszegény, ezért diétázáshoz is alkalmas.

Fándli

(merítőkanál, merítő serpenyő)

Nyeles, folyadékok merésére is alkalmas cukrászati edény.

Faszén

Növényi eredetű anyagoknak levegőtől elzárt térben történő hevítése révén előállított, nem tiszta szén. Levegőn láng és füst nélkül ég.Az élelmiszeriparban E-153 kóddal fekete színezéknek használják, faszenet használnak a grillezésnél is.

Fecskefészek

Étkezésre az európai fecskék fészke nem alkalmas. Csak a Kína és a Vietnam déltengeri

Fehér húsok

Kevés festékanyagot (mioglobint) tartalmazó, halvány rózsaszínű, finom rostozatú, zsírszegény, könnyen emészthető húsok. A halak, a csirke, a pulyka, a borjú, s általában a fiatal állatok húsa tartozik ebbe a csoportba.

Fehér rántás

A lisztet a zsiradékkal fehér habzásig összemelegítjük. Akkor használjuk, amikor az alapanyag kellemes jó ízét a rántással erősíteni nem kell, célja csak a sűrítés (pl. paradicsomleves, sóskamártás, tejmártás stb.).

Feketekömény-olaj

Lásd még: |Mit-mihez‎ használunk

Felezés, negyedelés, cikkekre vágás

darabolási mód.

Így darabolják az almát, a burgonyát, a citromot, a gombát, a körtét, a görögdinnyét, a narancsot, az őszibarackot, az uborkát, a sárgadinnyét, stb.

Felfuttatás

Kelt tésztáknál használt kifejezés, az élesztőgomba telepek szaporodása és aktiválása érdekében történik.

Felvágás

késsel felszeletelése, felosztása a terméknek.

Felverés

(habosítás)

Tojáshab, tejszínhab, piskótatészta, mártások és krémek habbá verése, illetve fellazítása, habos állagúvá tétele. Eszköze lehet elektromos habverő vagy keverő, kézi habverő, vagy mixer.

Felvert tészta

(Felvertek)

Felverteknek nevezzük a tojásfehérjéből habbá vert könnyű cukrászsüteményeket. Kevés zsiradékot, túlnyomórészt tojást, cukrot, lisztet, ízesítőket, olajos magvakat, kakaót tartalmaznak. "piskóta' szerű tészták csoportja".

Felengedés

A készülő étel hígítása folyadékkal, ami lehet víz, csontlé, tej stb.

Felfújtak készítése

A felfújtak sütésekor az első mintegy húsz percben tilos kinyitni a sütő ajtaját, mert különben könnyen összeeshetnek. Amikor elkészült, célszerű villával, hústűvel megszurkálni a tetejét, hogy a gőz szabadon távozhasson. Fém edényből könnyen kiboríthatjuk a felfújtat, ha a még forró tepsit (a pereméig) langyos vízbe mártjuk, mert ekkor a sült elválik a forma falától. Az üveg tálakat, a kiborítása előtt néhány percig pihentetni kell. Majd a sütőedény szájára tányért, vagy tálcát szorítunk, s gyors mozdulattal fordítjuk meg a formát - így nem törik össze a felfújt.

Felszúrás

Nagyobb darab húsok, egyben sültek töltésre történő előkészítése, ilyenkor hegyes, hosszú pengéjű, éles késsel olyan mélységű és szélességű üreget készítünk, amibe a töltelék kényelmesen elfér (pl. Stefánia marhasült, gyulai sertéskaraj stb.).

Lásd még: Töltés

.

Feltét

Olyan főételek összefoglaló elnevezése, amelyek különféle főzelékekkel, köretekkel, salátákkal kiegészítve egy fogást alkotnak. Feltétnek nevezzük elsősorban a húsokat, pl. a natúr szeletet, sertéssültet, de a rántott gombafej, a tükörtojás stb. is ide tartozhat.

Félfőre vágás

Vöröshagyma speciális darabolási módja.

A megtisztított hagymát félbe vágjuk, és a vágási felülettel a deszkára fektetve, a szárra merőlegesen vékonyan felszeleteljük. Így fél hagymakarikákat kapunk.

Félkemény sajtok

A félkemény sajtok érettek, kevesebb vizet tartalmaznak, könnyen szelhetők, hosszú szálúra reszelhetők.

A legismertebbek:

ementáli, Pannónia, Cheddar sajt, eidámi, óvári eidámi, trappista, Zala sajt

Félkésztermék

a gyártó szempontjából olyan befejezetlen termék, amelyen a gyártó egy vagy több műveletet elvégzett, de még további megmunkálásra kerül.

Felülvizsgálat

független vizsgálat annak meghatározására, hogy a minőséggel kapcsolatos tevékenységek megfelelnek-e a tervezett intézkedéseknek.

Fenőkő

Kés élezésére használt eszköz.

Feta sajt

Kecske- vagy juhtejből, vagy a kettő keverékéből készült, saját savójában érlelt görög sajt. Sok görög receptben szerepel - legjobban juhgomolyával, gomolyával vagy Anikó sajttal helyettesíthető.

Filé

Csont nélküli színhússzelet. Leggyakrabban a bélszínből, a borjúcombból vágott szeleteket, a csont nélküli baromfimellet és a szálkátlanított halszeletet nevezzük filének.

Filézés

Kicsontozás:

A baromfimellnek a mellcsontról, a halhúsnak a gerincről történő lefejtése.

Fitoncidok

A fitoncidok antimikrobiális szerves vegyületek, melyeket növények termelnek. A szót 1937-ben alkotta Dr. Boris P. Tokin, orosz biokémikus a Leningrádi Egyetemen. Megfigyelte, hogy egyes növények olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják a mikroorganizmusok által okozott rothadást és erjedést, valamint azt hogy megegyék őket az állatok. Számos növény termel fitoncidokat, köztük a fűszerek, hagyma, fokhagyma, tölgy, fenyők stb. A fokhagyma allicint és diallil-diszulfidot tartalmaz; a fenyő α-pinént, karént, mircént és más terpéneket. Több mint 5000 féle illóolaj védi a növényeket a baktériumoktól, gombáktól és rovaroktól. A fitoncidek meggátolják a mikrobák szaporodását, vagy megölik őket.

Az orosz, ukrán, kínai ás japán orvoslásban gyakran használják őket, ezen kívül a természetgyógyászatban, a konyhatechnikában, az aromaterápiában és az állatorvoslásban is használatosak.

Flambírozás

Magas alkoholtartalmú folyadékkal leöntve és a szervírozáskor meggyújtva.

Kétféle módon flambírozhatunk:

1.) a nyersanyagot átsütjük, átforrósítjuk és leöntjük valamilyen alkohol tartalmú itallal, majd meggyújtjuk. Miután a lángok kialudtak, folytathatjuk az étel párolását. Ez az eljárás meglehetős óvatosságot kíván, mert a láng hirtelen és magasra csaphat.
2.) a teljesen kész ételt öntjük le valamilyen szesszel, meggyújtjuk, és lángolva tálaljuk fel. Amennyiben asztalnál, tányéron flambírozunk, úgy a szeszt egy merőkanálba töltjük, - egy borszeszégő lángjánál - felhevítjük, majd meggyújtjuk, és égve öntjük az ételre.

Flódni

Zsidó nemzeti sütemény.

Fogás

Az étkezés alkalmával egyidejűleg elfogyasztott étel vagy egymást kiegészítő ételek fogást alkotnak. Egy átlagos déli étkezés általában 2-3 fogásból áll. Az első fogás a leves, a második a húsétel, a vele tálalt köret és a saláta, a harmadik fogás lehet az édesség vagy gyümölcs. Ünnepi étkezés alkalmával az első fogás lehet néhány falat hideg vagy meleg előétel.

Fólia

Háztartási fóliák

Fémből vagy műanyagból készült, század- vagy ezredmilliméter vastag lemez, illetve hártya. Fémfólia lehet arany, ezüst, réz, ón vagy alumíniumsáv, illetve szalag. Az utóbbi időben elsősorban alumíniumfóliát alkalmaznak csomagolási vagy egyéb célokra (pl. kondenzátorokban). Korábban hasonló célra ónfóliát (sztaniol) használtak. Aranyból néhány atom vastagságú fólia (aranyfüst) készíthető, amit elsősorban díszítésre használnak.

Műanyagfólia különböző műanyagokból készülhet (PVC, PA, PP, PE, stb.)

Nagyon elterjedtek csomagolási és egyéb célokra (pl. többrétegű ragasztott üvegekben). Az utóbbi célokra különleges, nagyon szívós fóliákat alkalmaznak, ezek szinte "elszakíthatatlanok". A legismertebbek a... (különböző célú háztartási csomagolófóliák)

Folsav

(B9-vitamin)

A májban és a zöldségfélék legtöbbjében megtalálható B-vitaminféleség (B9-vitamin), amely a vörösvértestek termeléséhez és működéséhez nélkülözhetetlen. Hiánya, amely a fejlett országokban ritkán fordul elő, vérszegénységet okoz. Gyakran vassal együtt adják a vérszegénység megelőzésére, pl. terhesség esetén. Érdekesség, hogy a mesterséges készítményekből felszívódása jobb, mint a természetes forrásokból. A szervezet jó folsav-ellátottsága mellett elfedheti a B12-vitamin hiányában kialakuló tüneteket. Ez különösen vegetáriánus táplálkozás esetén lehet veszélyes. Legjobb folsavforrásaink a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök, és az élesztő. A túl nagy folsavbevitel csökkentheti a cink hasznosulását. Napi 0,15 mg szükséges.

Folyóvíz

Előkészítő eljárás, - mosás;

Azokat a terményeket, amelyek redői, vagy levelei között szennyeződések lehetnek áztatást követően még hideg folyóvízben, zuhannyal is lemossuk. saláta, káposztafélék, Folyóvíz alatt mossuk a húsokat is.

Folyamatábra

valamely meghatározott élelmiszer előállításához vagy feldolgozásához használt lépések vagy műveletek sorrendjének módszeres ábrázolása.

Fond

Félkész termék, cukrászatokban használják általában tejszínes termékekhez.

Fondan

(Fondant)

Túltelített (kikristályosodott) cukoroldat, sütemények bevonására, pl. mignon illetve francia krémes teteje. Az alapmassza színe fehér, de szokás festeni, illetve aromákkal javítani.

Formázás

Megkívánt alakúra alakítás, dresszírozás, formaadás. Dresszírozzuk például a nyers zöldséget, egészben sütés előtt a szárnyasokat, vagy tálalás előtt a desszerteket.

Lásd még: Dresszírozás

.

Forralás

Forráspont feletti főzés.

Lásd még: Abálás, Főzés

.

Forrás, forráspont

Forráspontnak azt a hőmérsékletet nevezzük, amikor a gőz nyomása egyenlő a külső nyomással. Ebből következik, hogy a víz forráspontja csak a tengerszint magasságában, 1 atmoszféra nyomáson 100 °C, nagyobb nyomáson (pl. a kuktafazékban) magasabb, kisebb nyomáson (pl a magasabb hegyeken) alacsonyabb hőmérsékleten forr. A világűrben pl. bármilyen alacsony hőmérsékleten felforr a víz. A forráspont jellemző az adott anyagra, ha a víz 1 atmoszféra nyomáson nem 100 °C-on forr, akkor nem tiszta.

Forrázás

Forrázásnak nevezzük azt a műveletet, amikor valamely nyersanyagot forrásban lévő vízbe tesszük, néhány pillanatig benne hagyjuk, majd leszűrjük. Ezt az eljárást alkalmazzuk pl. a csípős hagyma, vagy paprika erejének tompítására, vagy a paradicsom héjának lehúzására, de forrázzák a csirkét, tyúkot a tisztításakor.

Lásd még: Blansírozás

.

Földimogyoróolaj

Főzés

Hőközlési művelet, amelynek során az előkészített nyersanyagot valamilyen folyadékban (víz, tej, csontlé, húslé, bor stb.) vagy gőzben puhítjuk. A főzést kezdhetjük: a) hideg folyadékban, ha célunk az alapanyagban lévő ízanyagok, vitaminok és ásványi anyagok minél jobb kioldása (pl. húsleves, erőleves), illetve a kemény, durva rostozatú nyersanyag felpuhítása (pl. füstölt sonka, száraz hüvelyesek) és b) forrásban lévő folyadékban, ha célunk az, hogy az íz- és tápanyagok ne oldódjanak ki, illetve megőrizzék jellemző állományukat (pl. tészták főzése).

Fogalma: A főzés egy olyan konyhatechnológiai folyamat, melynek során a nyersanyagokat forráspontig hevített folyadékban, hosszan tartó hő hatásának tesszük ki, mely folyamat a nyersanyagok puhulását eredményezi.

Főzelék

A teljes értékű táplálkozásban igen fontos a növényi és az állati eredetű nyersanyagok megfelelő aránya. A főzelékeknek az energia tartalmuk általában alacsony, kivétel a száraz hüvelyesek, ezért un. feltétek hozzáadásával egészítjük ki, valamint más-más konyhatechnikai eljárással tehetjük változatosabbá.

Sűrítés nélküli főzelékek:
(Helyesebben rántás és habarás nélküli főzelékek)

angolos főzelék: a megtisztított, feldarabolt gőzben vagy sós vízben megfőtt alapanyagot, leszűrve előmelegített, kerek lapos hőálló üvegtálra halmozzuk és margarin szeletekkel (vajjal) megsózva vagy meglocsolva tálaljuk. Kellemes ízű, és illatú lesz a főzelék (angolos, karotta, angolos csirág, articsóka, póréhagyma, brokkoli, stb.).

lengyeles főzelék: a megtisztított, feldarabolt a gőzben vagy sós vízben megfőtt alapanyagot, leszűrve előmelegített, kerek lapos hőálló üvegtálra halmozva vajban pirított zsemlemorzsával meghintve tálaljuk (lengyeles kelvirág, lengyeles kelbimbó, stb.).

franciás vagy párolt főzelék: sós vízben félig főtt, majd leszűrt, vagy a nyers, de ízesített alapanyagot vajon párolják puhára (paraj, ananász, törökparadicsom, kukorica, sárgarépa, zöldborsó, párolt káposzta, párolt gyöngyhagyma, stb.) Legtöbbször tejet, tejszínt, tejfölt is használnak hozzá.

Csőben sült főzelék: a megtisztított, feldarabolt a gőzben vagy sós vízben megfőtt leszűrt alapanyagot, margarinnal (vaj) kikent, mély, hőálló üvegtálba halmozzuk, Mornay mártással leöntve, reszelt sajttal megszórva előmelegített sütőben megsütjük. A mártásba tett tojás és sajt mennyisége, (esetleg kockára vágott sonka) határozza meg, hogy adunk-e hozzá feltétet vagy egytálételnek tálaljuk. (Mártás: a legirozott Besamel mártáshoz hozzáadjuk a reszelt sajt felét - és csoportos élelmezésben lazítjuk a kemény habbá vert tojás fehérjével, hogy ne menjen kárba.)

Tágabb értelemben a főzelékek csoportjához sorolhatjuk a rakott- és a töltött főzelékeket is, bár elsősorban a húsételeknél beszélünk róluk (töltött káposzta, töltött patisszon, rakott kelbimbó, rakott zöldbab, stb.)

Főzőtejszín

Alacsony zsírtartalmú tejtermék, főzéshez, sűrítéshez kifejlesztve. Mártásokhoz, öntetekhez használható, az alacsony zsírtartalma miatt tejszínhabnak alkalmatlan.

Főzött vajkrém

Az utóbbi években a hagyományos vajkrémet egyre inkább a csökkentett zsiradéktartalmú, kevesebb cukorral készülő és valamilyen főzött krémmel dúsított vajkrémek váltják fel. Ezeknek a krémeknek összefoglaló neve a főzött vajkrém, jóllehet már vajat sem tartalmaznak. Az állati eredetű zsiradék a vaj tökéletesen helyettesíthető a növényi eredetű különféle krémmargarinnal.

A vajkrém dúsítására szolgáló főzött krémek:

a gőzkrém,

a pudingkrémek és

az aranykrém.

Elkészítésük

Francia főzelék

Párolással felpuhított, zsírjára pirítva tálalt, sűrítés nélküli főzelék.

Frikasszé

fricassée (fr.)

Lásd még: Becsinált

Fritőz

Bő zsiradékban sütésre szolgáló, hőfokszabályozóval ellátott, elektromos készülék.

Fructbinder

Gyümölcsfagylalt lékötő-stabilizáló (főleg pektint, guárgumit tartalmaz).

Fruktóz

Gyümölcscukor, a cukornál 1.8 x édesebb, cukorbetegek is fogyaszthatják a lassú felszívódása miatt.

Füstölés

A füstölés egy ősidők óta használt tartósítási eljárás, ezt a műveletet általában megelőzi a sózás vagy a pácolás. A kéményfa égéstermékének, a füstnek szárító és mikrobaölő hatása van.

Hús, hal, sajt stb. füsttel való kezelése, aminek célja a kedvelt füstölt íz és illat kialakítása mellett gyakran az élelem eltarthatósági idejének növelése. Hatására csökken a nyersanyag víztartalma, és felületére különböző jellegzetes ízt adó kémiai vegyületek rakódnak le.

Megkülönböztetünk rövid ideig alkalmazott meleg füstöt - itt a cél elsősorban az ízkialakítás - és hosszú ideig tartó hideg füstöt, amikor erőteljesebb lesz a tartósító hatás (pl. sonkafüstölés.):

A hideg füstölés 3-7 napig tart 10-20 °C-on. Pl. házi sonka, szalonna, kolbász.

A melegfüstölés 2-8 óra alatt történik 80-100 °C-on.

Füstölt húsok főzése

A húst szárazon késsel körbe kaparjuk, majd langyos vízben lemossuk. Ha akár csak kicsit is szikkadt, vagy túlzottan sósnak tűnik, néhány órára hideg vízbe áztatjuk. (Ezt a lét utóbb kiöntjük.) A sonkát annyi hideg vízben tesszük fel főni, hogy az bőségesen ellepje. Ha a víz felforrt, takarék lángon, lassan, fedő alatt főzzük. Ha még mindig nagyon sós, vagy túlzottan füstölt a hús, akkor 5-15 perc múltán lecseréljük a vizét.

Ha a hús megpuhult, félrehúzzuk és hagyjuk a levében kihűlni. A hideg tálalásra szánt sonka főzését 10-15 perccel korábban is megszakíthatjuk. Könnyebb szeletelni, ha fóliába csavarva néhány órára hűtőbe tesszük, hogy kissé megdermedjen. A főzőlevet lehűtjük, a tetejéről a megdermedt zsírt leszedjük, így a zsírtalanítás után - levesekhez, főzelékekhez, mártásokhoz használhatjuk.

Fűszerezés

A fűszerek használatának célja az alapanyagok ízének kiemelése, kiegészítése, összhangba hozatala.

A fűszerezés történhet:

- a hőkezelés előtt (pácolás),

- a hőkezelés közben (igen intenzív hatást érhetünk el),

- tálaláskor.

A megfelelő fűszerek megválasztása leginkább a felhasznált alapanyagoktól, azon túl a kívánt ízhatástól, a hőkezelés intenzitásától, illetve időtartamától is függ. Általános szabály, hogy a májból készült ételeket, a tálalás után mindenki saját ízlése szerint sózza. Egyéb esetekben, (pirítva, pörkölve készített ételeknél), a sózást az első lepirulás után végezzük. Amíg főtt, párolt húsoknál a hőkezelés kezdetekor. (Ízesítés).

Fűszerolaj

Semleges ízű olajban kiáztatott egy, vagy több fűszer. A fűszerolaj is úgy készül mint a fűszersó, - vagyis ki-ki a maga ízlésének megfelelően készítheti el. Előnye többek között, hogy kevesebb fűszer felhasználásával, jobb ízhatást lehet elérni, és kevésbé kell arra vigyázni, hogy a fűszerek ne égjenek meg. Felhasználjuk még pácok és saláták készítésénél is.

Kétféle módon készíthetünk fűszerolajat:
a.) A hideg módszer

Széles szájú, jól záródó üvegbe friss - nem túl karakteres ízű - olajat öntünk, s néhány hétig - fénytől védve, hűvös helyen - abban áztatjuk a kiválasztott fűszereket. A darabos vagy nagylevelű ízesítőket egészben adjuk az olajhoz, míg az apró szemű, illetve porló fűszereket előzőleg gézbe, vagy laza szövésű vászonbatyuba kötjük.

b.) A meleg módszer

Eszerint egy üveget megtöltünk frissen szedett zöld fűszerrel, felöntjük olajjal, a száját gézzel lefedjük, s az edényt napos helyre állítjuk. Minden nap egyszer felkeverjük, majd két hét elteltével megkóstoljuk. Ha az olaj már elég ízes, akkor leszűrjük, s jól zárható üvegekben hűvös helyre tesszük. : Ha még nem eléggé átütő, akkor friss zöldet szedünk, s az olajat arra rászűrve folytatjuk a pácolást.
(Bármelyik utat is járjuk, arra vigyázni kell, hogy a levelekre, magokra tapadva ne maradjanak nagy légbuborékok az olajban, mert ezeken a pontokon a fűszer bomlásnak indulhat.)

Fűszersó

A Fűszersó = Fűszerek és só keveréke.

Olyan só, amely fűszerek és só keverékéből, a saját ízlésednek megfelelően készülhet. Itt tulajdonképpen a fűszerek sóban történő tartósításáról van szó. : Ma már a boltokban is lehet kapni ilyen sókat, melyekben általában megtalálhatók az összetevők között a húspuhító adalék is. Mégis érdemes egyes esetekben saját készítésű fűszersót alkalmazni, mert így jobban figyelembe vehetjük a család, vagy egyes családtagok ízlését. Általában szelet húsok, sték, vagy grillezett ételeknél, roston, vagy VOK-ban sütés esetén használjuk.

Használata: A húsokat bekenjük a fűszersóval és a hús vastagságától függően 30-60 perc múlva sütjük ki. A csontos húsokat (Pl.:csibecomb) a csontok körül erősebben sózzuk be. A sót és a fűszeres sókat is felhasználják még - az ételek sózásán kívül, méregtelenítő ivókúrához, inhaláláshoz, bőr, és arcápoláshoz, meleg pakolás, vagy borogatáshoz, száj, és fog ápolására.

Fűszervaj készítés

A vajat összekeverjük zúzott fokhagymával, sóval és apróra vágott zöld fűszerek valamelyikével

Példa: petrezselyem, snidling, tárkony, koriander, esetleg rozmaring, vagy kakukkfű). A fűszerek válogatásánál arra kell figyelni, hogy az aromásabbakat lehetőleg ne keverjük, mert az eredmény nem a legkedvezőbb lesz. A krémet alufóliába tekerjük, üveg, vagy műanyag dobozokba rakjuk. Végül jól lehűtjük. Fűszervajból egyszerre nagyobb mennyiséget is készíthetünk, mert mély hűtve 4-5 hónapig is eláll.

Fűszerzacskó

Kis vászon- vagy tüllzacskó, amelybe belekötve tesszük a készülő ételbe a különböző fűszereket. Így azokat a főzés után könnyen eltávolíthatjuk, megkímélve az ételt az átszűréssel járó minőségromlástól (pl. a gyümölcsleves fűszerei).