Szakácskönyv/Régi kifejezések/S

Recept mérete: 8111 bájt

S

Jelmagyarázat
Történelmi tudnivalók Bibliográfia 1711-1960. Eszközök Konyhatechnikai eljárások Nevezéktan Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Kulináris kisszótár Borszótár Gomba szótár Egyéb italok Régi kifejezések Konyhai Tanácsok A világ legbizarrabb ételei Gasztronómia tévedések

Régi kifejezések Ábécé szerinti tartalomjegyzék A │ B │ C │ D │ E │ F │ G │ H │ I │ J │ K │ L │ M │ N │ O │
Ö │ P │ Q│ R │ S │ Sz │ T │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs

Sáfrány szerkesztés

1. w:valódi sáfrány (Crocus sativus L.)

2. a virágok hímjei

Salpikon szerkesztés

Salpicon (vagy salpicón , azaz " hodgepodge " vagy spanyolul "medley") egy vagy több olyan összetevő, amely kockára vágott vagy darált és egy mártással vagy folyadékkal van összekötve.

Salvia szerkesztés

Régi írásokban, receptekben így is szerepel a zsálya. (latin neve után) Mit-Mihez

Sása szerkesztés

(szósz)

Kenyérbéllel sűrített mártásféle régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben. Pl. így írták a szarvashúshoz: "Sását tegyél alája, az minémüt akarsz, édeset, borsosat."

Sárga lé szerkesztés

Régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben a sáfrányos lét jelenti.

Sárga viola szerkesztés

w:mocsári gólyahír (Caltha palustris L.)

A nagy gasztronómusról (Brillat-Savarin, Anthelme) elnevezett érdekes ízű sütemény. Eredetileg vaníliával leöntött élesztős tésztaféle. Ma már hazánkban is gyártanak eltartható, csomagolva szállítható savarint.

Scordium szerkesztés

w:vízi gamandor (Teucrium scordium L.)

Sébedli szerkesztés

Régi leírásokban, receptekben a szeletke neve.

A tojás, só, és gríz (búzadara) keveréke serpenyőben kevés zsíradékon sütve, 1-2 cm-es kockára, vagy csíkokra vágva használjuk levesbetétként. Így készítsd!

Serít szerkesztés

1.- sodor, sodort

2.- sederít = sodor, pödör

Sing szerkesztés

hosszmérték, kb. 62 cm

Sifli szerkesztés

Tésztaféleség, apró kocka.

Siska szerkesztés

Egykor külföldön is híres magyar somogyi-bakonyi sertésfajta volt. Makkon hízlalták. A bakonyi siska húsa, szalonnája kibírta a hosszú tengeri utakat is! Régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben különböző részei gyakran megtalálhatók, pl. fehérjedús szalonnája kitűnő volt füstölve, sózva egyaránt, főzési alapanyagként.

Skarlátfű szerkesztés

1. w:sárkányszáj (Horminum pyrenaicum)

2. w:fekete üröm (Artemisia vulgaris L.)

3. w:fehér zászpa (Veratrum album L.)

Smankerli szerkesztés

Németországból hozzánk népszerűsített sütemény, különösen A XVIII. század második felében kedvelték.

Smarni szerkesztés

A smarni alatt a mai idősebb nemzedék a császármorzsát érti. A szó forrása a morzsolt vagy kis darabokra vágott, zsírban sült tésztafélét jelentő német schmarn kifejezés, amelynek első hazai megjelenését a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára egy 1835-ös adathoz köti. Simai Kristóf kéziratában negyven évvel korábban leírta!

Smórlni szerkesztés

Régi kifejezés, főzési, illetve párolási eljárás. Jelentése: fedéllel leborított lábasban igen kevés vízzel történő fonnyasztás.

Sódar szerkesztés

1. Sonka. (népies, régies) 2. A sertés lapockájából készített füstölt hús; „magyar sonka”. (tájszó)

„Jöve… két cseléd,… sódarral, füstölt nyelvekkel.” (Kazinczy Ferenc)

„Podolinban valódi kassai sódart lehetett kapni.” (Krúdy Gyula)

„Sonka, sódar, Füstös oldal, Liszt, szalonna, Főzelék, Van elég.” (Arany János)

Sódor szerkesztés

sonka

Sorol szerkesztés

Régi magyar leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben olvasható.

Jelentése: sodor, kever, forgat.

Sótó szerkesztés

dugó

Sótol szerkesztés

sajtol; bedugaszol

Sörivó készségek szerkesztés

Sörivó készségek

Billikom

Sokan és sokszor tévesen írják. Soha nem ittak billikomból sört (illetve régiesen sert) csak bort!

Bögre

Általában a komló termését utánozó forma, fületlen és füles változatban ismert.

Csellek

Füles, vagy fületlen, vagy alacsony fülű ívókészség.

Csizma

Csizma formájú kerámia vagy üveg, általában 1/2 literes vagy nagyobb űrtartalmú. (Ahol ilyen serivó készség volt csak a vendéglátóhelyen, a vendégnek vigyáznia kellett, mert ha nem ismerte a csizmából ivás fortélyát, az egész adag az arcába löttyent!)

Csobolyó

Népi, általában fából készült faedény, amely víz, esetenként bor vagy pálinka tárolására és szállítására is szolgált.

Az 5-6 literes csobolyókat kulacs módjára ivásra is használták, de készültek belőle 15-20 literes változatok is. A kisebb, egyszerű dugóval lezárt csobolyókat, az oldalukhoz erősített szíj vagy zsineg segítségével vállon, lónyergen vagy a szerszámok nyelén szállították, inni egyszerűen a szájhoz emelve, vagy fából készült cső illetve nádszál segítségével lehetett belőle. Nagyobb változatait szekérlőcshöz kötve szállították.

Mivel a benne lévő ital sokáig hűs maradt, népszerű volt a mezei munkát végzők és a pásztorok körében is.

A csobolyót kádárok és bodnárok készítették, mivel az elkészítés módja szinte megegyezik a hordókészítésével.

Korsó, kupa

Népi, általában fából készült serivó készség, Fedeles vagy fedél nélküli. (Általában ónból, keménycserépből, ritkábban és újabban porcelánból és üvegből is készítik.)

Karajozott korsó

Több szájra kiképzett peremmel.

Pohár, pokal

Általában két fajtája van: ún. Pisztoly és ún. Stucni/vágott.

Serleg

A szak- és szépirodalom ezt helytelenül használja, mert név csak és nem forma!

Spelunka szerkesztés

Szolidabb, inkább egyszerű (szegényes) berendezésű ivó. Városszéli kocsma, ahol egy-két ételt is lehetett kapni, de a fő kínálat a pálinka és a bor volt. Általában a Felvidéken spelunkának nevezték a rossz hírű vendéglátóhelyeket, amit a Dunántúlon "Böcsületveszejtő"-nek becéztek.

Species szerkesztés

1. fajta

2. (ritkán) összetevő

Specifikál szerkesztés

felsorol

Spiritus szerkesztés

tömény szesz, alkohol

Sublimatum szerkesztés

párlat

Sulyom szerkesztés

w:csemegesulyom (Trapa natans L.)

Susták szerkesztés

drachma, a lat egynegyed része. (Lat = régi súlymérték, 1,75 dkg, kb. 0,45 dkg)

Spongada szerkesztés

A XVIII. század második felétől kedvelt, tejszínnel, tojásfehérjével, vaniliáscukorral és maraszkinóval készített fagylaltkülönlegesség.

Sprosedli szerkesztés

Krúdy idejében, főleg a Nyírségben az apró káposzta megnevezése (vö: Prokedli)

Lásd még: Mit-Mihez

Staubozás szerkesztés

Régi kifejezés, liszttel sűrítést, lisztszórást jelent.

Stufató szerkesztés

A reformkortól divatos ételkülönlegesség. Vöröshagymával, babérlevéllel, gyökérrel, szilvával, narancshéjjal kirakott lábosban párolt marhahús és sonka, vagy tűzdelt füstölt nyelv.

Strudli szerkesztés

Német földről hozzánk érkezett és A XVIII. században elterjedt rétesfajta.

Suhajda szerkesztés

(szelet) Suhajda János (1886-1946) csokoládégyáros világhíressé lett készítménye: csokoládéformába helyezett csokoládé-krémes sütemény.

Sufa szerkesztés

, vagy Zsufa - Sodóféleség. Régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben szerepel.

Sutulás szerkesztés

Söprő (pálinka), igen rossz minőségű, hitvány égetett szesz-fajta. Az ún. sutulás-eljárással készítették A XVIII. században a leggyengébb minőségű, de erős gyümölcspárlatokat. Olcsósága miatt volt nagyon kelendő.