Recept mérete: 2758 bájt

Szakácskönyv

V


Vadsáfrány

szerkesztés
w:sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.)

, vagy venike

(szőlő)vessző

Verescukor

szerkesztés
darabos cukor
Sós vízben kifőzött, burgonyalisztből készített és sajttal töltött fánk.
A XVIII-XIX. század fordulón készítették. Félköralakú, lekvárral, gyümölcskocsonyával vagy sajttal töltött élesztős sütemény.
(, vagy Veluutée) Fehér mártás, vagy besamel, vagy bársonyos mártás. Ma is több néven emlegetett alapmártás, amelynek a jellegét a félöntőlé (szárnyas-, hal-, vagy csont-alaplé) adja meg. A sűrűre készített mártást felhasználjuk még pürék és töltelékek alapanyagaként is. A XVIII-XIX. század forduló úri konyhájának készítménye: szárnyas lével, vargánya gombából, nyers sonkából és borjúhús-szeletkékből készített, fűszerezett mártás.
Lásd még: Velouté mártás gombával
Zsírosbödön
Régi űrmérték, kb. 0,2 liter.

Verescsipke

szerkesztés
Régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben a vadrózsa áltermését a csipkebogyót olvashatjuk így.

Vérontófű

szerkesztés
vérontó pimpó vagy vérhasgyökér (Potentilla erecta L.) (Potentilla tormentilla Neck.), főzetét makacs bélhurut ellen, belső vérzések csillapítására, külsőleg gyulladások ellen, fogíny erősítésére alkalmazták.
Már a XVI. századtól leírt és kínált bizonyos fajta gulyás, illetve pörköltféle étel. Napjainkra a tokány egy fajtája, Erdélybõl hozott savanyú étel, mely marhahúsból füstölt szalonnával és tejföllel készül.
XVIII-XIX. század fordulós parfé-féleség. Francia eredetű. Tejszínhabból, cukorból, maraszkinóból (cseresznye fajta), habkoszorús süteménnyel tálalva, cseresznyével és ostyával kínálták. Mind a készítése, mind a tálalása, mind a felszolgálása külön felkészültséget igényelt!

Vincellér

szerkesztés
Borász.
w:Padlizsán (Solanum melongena), tojásgyümölcs, törökpaprika. Erdélyben még ma is így nevezik.
Lásd még: Mit-Mihez
A francia konyha hatása a XVIII-XIX. század fordulón: pirított tésztából kis kenyérkék, melyet tejben áztattak és vajban megsütöttek.