Szakácskönyv/Régi kifejezések/F

Recept mérete: 6789 bájt

Szakácskönyv

F


FaolajSzerkesztés

olivaolaj

FarkasalmaSzerkesztés

közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis L.)

FándliSzerkesztés

Német eredetű szó. A csokoládéfőzéshez (de általában a főzéshez) használt nagy, nyeles fém-edény. Cukrászműhelyek fontos tartozéka.

Fehér liliomSzerkesztés

(Lilium candidum), vízhajtóként, menstruációs fájdalmakra, sebekre, égési sérülésekre használt növény.

Fehér ürömSzerkesztés

Artemisia absinthium L., étvágyjavító, enyhe görcsoldó hatású növény, a népi gyógyászat menstruációs fájdalmakra, féregűzésre is alkalmazta

Fehér répaSzerkesztés

Régi receptekben kétféle értelmezése lehet:

1.) Petrezselyem
(Petroselinum crispum var. tuberosum, Syn: )
Más neve(i): gyökérpetrezselyme, petrezselem, petrezsirom, petruska. A gyökérpetrezselymet helytelenül nevezik fehérrépának vagy egyszerűen gyökérnek is.
2.) Tarlórépa,
(Brassica rapa var. rapa, Syn: )
Más neve(i): Fehér répa, kerékrépa vagy kerek répa

Lásd még: Bővebben Szakácskönyv/Italok/Üdítők, rostos/Tarlórépa lé Tarlórépa főzelék‎ Savanyítás‎

3.) Vajrépa,
(Brassica rapa var. majalis, Syn: Brassica napus var. rapifera) A tarlórépa változata. Megnyúlt, hengeres és retekhez hasonlóan fogyasztható típusait pedig vajrépa néven vezette be a hazai szakirodalomba honosítója (CSERNI, 1986).

FeketecsalánSzerkesztés

1. varjúmogyoró (scrophularia)
2. Csomós görvélyfű (Scrophularia nodosa L.)
3. Nagy csalán (Urtica dioica L.)

Fekete levesSzerkesztés

A XVII. századtól, balkáni, ill. török hatásra szomorú-tréfás elnevezése hazánkban a fekete kávénak. (Lásd vele kapcsolatban a Thököly Imre elfogatásáról feljegyzett történeteket!)

Fekete ürömSzerkesztés

(Artemisia vulgaris L.), a népi gyógyászatban étvágy- és emésztésjavítóként, ritkán menstruációs panaszok ellen használt fűszernövény.

FelestökömSzerkesztés

reggeli

FenegrecomSzerkesztés

vagy fenegrecum: foenum graecum, azaz görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.)

FertálySzerkesztés

1. negyed
2. űrmérték (meszely), kb. 0,35 l,
3. száraz űrmérték (véka), nagysága 20–200 l között változik.

Fertály fontSzerkesztés

Régi szakácskönyvekben (pl.:Szakácskönyv/Régi/Zilahy Ágnes) olvasható. 1 negyed font = (kb.12,5 dkg)

FertonSzerkesztés

Súlymérték. A hatnegyed ötöde majdnem.

FertigSzerkesztés

Kész.

FickóSzerkesztés

Régi kávés kifejezés, a kávézacc neve. (Vendéglőkben a sör kimérésénél a mellécsurgatott ital tréfás megnevezése. A "hanzli" is ilyen mellécsurgatott sört jelentett.)

FinakSzerkesztés

Egykori, főleg a vendéglátással kapcsolatos írásművekben előforduló tartóedény, mely fából készített, dongás vagy egy darabból kivájt volt.

FiszlyaSzerkesztés

A zöldbab neve régies receptekben, leírásokban egyes vidékeken. Pl. Nagyváthy János írta, hogy A XVIII. század elején így nevezték a zöldbabot Csurgón és környékén.


Lásd még: Mit-Mihez

FlanSzerkesztés

A XVIII-XIX. század forduló idején kedvelt tejszínes tortácska volt.

FodormentaSzerkesztés

au. fodorminta(Mentha spicata L. var. crispa (Benth.)), a népi gyógyászat emésztésjavító, szélhajtó célokra használta.

Földi almaSzerkesztés

burgonya, krumpli, régen pityóka.

Folia ferriSzerkesztés

közönséges vasfű (Verbena officinalis) levele.

Föld füstjeSzerkesztés

orvosi füstike (Fumaria officinalis L.)

FöldibodzaSzerkesztés

gyalogbodza (Sambucus ebulus L.)

FolyófűSzerkesztés

1. kerek repkény (Glachoma nederacea L.)
2. kis télizöld meténg,(Vinca minor L.)
3. aprószulák (Convolvulus arvensis L.)
4. lonc (Lonicera)
5. szárcsalián, szárcsagyökér, (Smilax)
6. szulákkeserűfű, szulákpohánka, (Fallopia concolvulus)

ForrasztófűSzerkesztés

1. bablevelű varjúháj (Sedum maximum (L.) Hoffm.)
2. sármányvirág (Sideritis)

FlosterSzerkesztés

A tengeren túlról A XVIII. század végétől hozzánk is eljutott, akkoriban fölöttébb népszerű bárital. Szódavízben cherry, diólikőr és citromlé.

FondantSzerkesztés

Francia eredetű szó. Elkrémesített cukor, így a szaloncukor egyik alapanyaga. Áthúzáshoz, fondant-glasurként (e:glazúrként) és ipari célokra használják. A modern cukrászatban géppel készítik.

FontSzerkesztés

súlymérték, 24 lat (kb. 0,5 kg); az erdélyi font (4 nehezék, 20—32 lat) nagysága 0,36—0,45 kg között változik, de legfeljebb 0,56 kg.

FordításSzerkesztés

Az aszúbor törkölyére öntött mustból készített, az eredetihez képest silányabb minőségű ital.

FordítottSzerkesztés

Régi írásokban szereplő kifejezés, a hosszúlépést hívták így az ország egyes területein.
Lásd még: Fröccs

FrappéSzerkesztés

A XVIII. század második felében, de még a XVIII-XIX. század fordulón is igen kedvelt, és különösen éjjeli mulatóhelyeken kínált, illetve fogyasztott, kásásra hűtött és úgy felszolgált pezsgő.

FuderSzerkesztés

vagy FUDAR A török utáni időkben nyugat magyarországi, bor szállítására használt nagyobb hordó (és egyben bormérték is = 29-36 akónyi, illetve 16-21 hektoliternyi, helyenként más és más mennyiséget jelentett).

FüttySzerkesztés

Főleg A XVIII. század második felétől a két világháború közötti időig egyes vidékeinken a kisfröccs vagy a pikoló sör elnevezése. (Egyes vélemények szerint a név azzal magyarázható, hogy olyan kis mennyiséget jelent, ami egy füttyre kiiható.)

FűszerszámSzerkesztés

fűszer

FuszulykaSzerkesztés

bab