Hat. kulcs
EGY (I.)
T (II.)
v (II. a.)
C (III.)
emb (IV.)
tár (IV.)
áll (IV.)
term (IV.)
növ (IV.)
ec (IV.)
M (III.)
E (II.)
OSZ (I.)
Mutató

CímerhatározóC

Tudjuk, hogy a többféle (T) borítású alapon a fő címerábra címerkép (C). A következő (IV.) lépésben azt kell eldöntenünk, hogy mi ez a címerkép, illetve fő címerkép. A határozói sorrendben ez lehet ember (emb), tárgy (tár), állat (áll), természeti tárgy vagy jelenség, növény (növ) vagy vagy egyéb címerkép (ec).

IV. lépés: A többféle borítású (T) alapon a fő címerkép (C) emb, tár, áll, term, növ vagy ec
Step IV: The (main) common charge(s) can be a
Human (emb) Go→ or

Animal (áll) Go→ or
Plant (növ) Go→ or

Object (tár) Go→ or

Natural object/ phenomenon (term) Go→ or
some Other common charge (ec) Go→

(Definitions see below)

Alternatively, use the Index → for keyword search

Vissza←

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

IV. lépés
A fő címerkép (C)
A keresett címerben a fő címerkép ember (emb) →Tovább

A keresett címerben a fő címerkép tárgy (tár) →Tovább

A keresett címerben a fő címerkép állat (áll) →Tovább

A keresett címerben a fő címerkép természeti tárgy vagy jelenség (term) →Tovább

A keresett címerben a fő címerkép növény (növ) →Tovább

A keresett címerben egyéb címerkép van (ec) →Tovább


Vissza←

IV. lépés
Fő címerképeket tartalmazó címerek példái
Emberek (emb) →

Állatok (áll) →

Növények (növ) →

Tárgyak (tár) →

Természeti tárgyak, jelenségek (term) →

Egyéb címerképek (ec) →

Egyszerű keresés a Mutatóban →

Címerhatározási gyakorlatok

szerkesztés
Címerhatározási gyakorlatok
Tedd próbára a címerhatározási jártasságodat!
Szerezz gyakorlatot a címerhatározásban! Példaképpen megadunk egy-egy osztatlan, illetve osztott címert, valamint gyakorlásképpen két másik címercsoportot, melyekről nem közlünk semmi közelebbit. Ezeket neked kell meghatároznod (megállapítanod a címerviselő személyét). Kövesd végig a határozói kulcsokat, hogy megtalálhasd a címerek végső helyét a Címerhatározóban. Vissza←

A címerekben a fő címerkép ember (emb) →Tovább vagy

A címerekben a fő címerkép tárgy (tár) →Tovább vagy

A címerekben a fő címerkép állat (áll) →Tovább vagy

A címerekben a fő címerkép természeti tárgy vagy jelenség (term) →Tovább vagy

A címerekben a fő címerkép növény (növ) →Tovább vagy

A címerekben egyéb címerkép van (ec) →Tovább

Definíciók

Címerkép lehet mindenféle jelkép, melyet a pajzsra helyeznek, ami nem geometrikus ábra, azaz nem mesteralak. A címerképek nagyon szerteágazók és országonként is változó az egyes típusok gyakorisága. Azonban a lenti hat csoportba mindegyik címerábra besorolható.

A határozói kulcs alapkategóriái a teljes és csonka alakú címerképek (pl. egész alakos ember, szív, török fej, sas, kar, láb stb.), melyekhez képest a megkülönböztető jegyekkel is rendelkező címerképek külön alkategóriákat képeznek. (A megkülönböztető jegyek nagy része már a címerhatározás következő (V.) lépését képezik.) A magyar címereken gyakran szerepel a páncélos kar és a láb. Ezek (és más címerképek) lehetnek levágottak, ha a vágóvonal egyenes és letépettek, ha a vágóvonal cafatos. A címerkép lehet növekvő, ha csak a fele látható, előtörő, ha a 2/3-a és előbukkanó, ha az 1/3-a látszik. Ha csak a körvonalai figyelhetők meg, árnyéknak nevezzük. (Ezen megkülönböztető jegyek nagy része is a következő (V.) lépés tárgyai.)

Emberek

Az ember csoportba tartozik az ember és testrészei (fej, láb, kéz, páncélos kar, szív, vér, Isten szeme stb., az egyházi méltóságok (pap, püspök, szentek stb.), az állatokkal együtt szereplő emberek (lovas, vadász), a képzeletbeli lények, ha ember formájú az ábrázolásuk (vadember, szfinx, szirén, kentaur), miközben az az általános elv érvényesül, hogy a lény rendszertani besorolását a fej határozza meg. Pl. a kentaur is ezért került az ember csoportba. (Ha állati fejük van, az állatokon belüli képzeletbeli lényekhez tartoznak.)

Tárgyak

A leginkább szétágazó csoportot talán a tárgyak képezik. Ezek külön alcsoportokra oszthatók: 1. fegyverek (pajzs, sisak, páncél, kard, gránát, ágyú, ágyúgolyó), 2. közlekedési eszközök és részeik (kocsi, kocsikerék), 3. munkaeszközök és műszerek (fejsze, fogók, szegek, malomkő, ásó, mérleg), 4. az öltözet és részei (kalap, szemüveg, cipő, szalag, bojt, ékszerek), 5. épületek és építmények és részeik (vár, bástya, erőd, templom, gyár, kerítés, oszlop, ajtó, sorompó, ablak, kulcs, létra, lépcső, sátor, harang, sorompó, kút, szökőkút), 6. berendezési tárgyak (szék, asztal, tükör, párna), 7. rangjelvények (korona, pásztorbot, mitra, jogar, zászló, koszorú), 8. hangszerek (dob, trombita, hárfa), 9. játékszerek (bástyafigura, labda, teniszütő), 10. edények és tárolóeszközök (kehely, doboz, tarisznya, dézsa, láda, koporsó), 11. használati tárgyak (fésű, borotva), 12. egyéni és csoportjelképek (betűk, mesterjegyek, jelvények, jelképek), 13. ételek és nyersanyagaik (perec, cukorsüveg, méz, liszt, kenyér), 14. műveltségi és művészeti eszközök (könyv, pergamen, írótoll), 15. állatokhoz kapcsolódó tárgyak (patkó, nyereg, kantár, ostor, kengyel, sarkantyú, állatbőr, zabla, méhkas), 16. egyéb tárgyak (felismerhetetlen tárgyak, rendszerezhetetlen tárgyak).

Állatok

Az állatok csoportja szintén több alcsoportra oszlik (ragadozók, madarak, patások, rágcsálók és rovarevők, egyéb emlősök, hüllők és kétéltűek, halak, gerinctelenek, egysejtűek, képzeletbeli állatok, egyéb állatok). Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok fenológiai jegyei szerint alakítjuk ki. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak.

Az állatokra is érvényes, hogy azon lények besorolásánál, melyeknek nincs külön neve és két eltérő állat testrészeiből állnak (pl. medvefejű és oroszlántestű lény: medvefejű oroszlán), a fej (és annak máza) a releváns, az állatot a fej szerint soroljuk be a rendszerbe (a medvék közé).

A heraldikában rendkívül gyakori az oroszlán és a sas, melyek gyakran további megkülönböztető jegyekkel is rendelkeznek mint pl. lépő, ülő, ugró, ágaskodó, visszanéző stb. oroszlán és más négylábú állatok. Az állatok eltérően színezett csőrét, karmait, patáját, agyarait, fogait, esetleg uszonyait, sörényét, farokvégét stb. a címerleírásban fegyverzetnek nevezzük. Így pl. beszélhetünk arannyal fegyverzett vörös oroszlánról. (Mindezen megkülönböztető jegyek már a következő lépés tárgyát képezik.)

Természeti tárgyak és jelenségek

A természeti tárgyak és jelenségek csoportját viszonylag kevés, de viszonylag gyakori címerkép teszi ki. Főképp a természetes ábrázolásmódnál fordulnak elő: természetes halom, hegycsúcs, domb, szikla, barlang, folyó, patak, tenger, felhők, szivárvány, villám, eső, zivatar, szél, Nap, Hold, csillagok, atommodell stb.

Növények

A növények csoportja viszonylag jól behatárolható. Felosztásuk: 1. virágok (heraldikai és természetes liliom, heraldikai és természetes rózsa, tulipán), 2. mezőgazdasági növények (búzakalász, kéve, szőlőfürt), 3. fák és cserjék (csonkolt faág, tönk, ), 3. termések és levelek (falevél, makk, fenyőtoboz, alma), 4. indák és vízinövények (káka, sás, sulyom), 5. növényzeti takaró (rét, erdő, ültetvény), 6. egyéb növények (páfrány; kaktusz, gombák – bár ezek filetikailag nem növények).

Egyéb címerképek

Az egyéb címerképek közé azokat az objektumokat soroljuk, amelyek meghatározhatatlanok ugyan, mert a címerábrázolás, a pecsétlenyomat stb. sérült, kopott, de a címerképekhez való tartozásuk mégis felismerhető. Ide tartoznak azon címerképek is, melyek a fenti csoportokba nem sorolhatók be.

In step IV we have to decide, what kind of the principal common charge being placed in the (main) field.

In our (classification and determination) system we do use six main categories of common charges:

Human (emb)

Animal (áll)
Plant (növ), and


Object (tár)

Natural object/ phenomenon (term)
some Other common charge (ec)


Humans (emb) include all human beings of every profession, social rank, gender etc., as regards both of their whole shapes and body parts (head, hand, leg, eye, heart etc). Body parts can be couped (Ft) and erased (Mj), and may have various other special attributes. (See the step V.) We have also added those heraldic beasts (or monsters), which have human heads (like the wild man, melusine, centaur, human headed cock, harpy etc).

Objects (tár), is a very comprehensive category. We can subdivide it to weapons, means of transport (and their parts), tools and instruments (and parts), clothing (and parts), buildings and structures (and parts), furnishings (and parts), rank insignia, musical instruments (and parts), sporting instruments and toys, pots and containers (and parts), objects of daily use (and parts), personal and group symbols, food and their raw materials, tools of arts and erudition, animal-related objects, other objects (unrecognizable, and uneditable objects).
Animals (áll), is a broad category of heraldry, encompassing predators, birds, ungulates, rodents and insectivora, other mammals (apes, elephants, mantees, bats), reptiles and amphibians, fish, invertebrates, unicellulars, beasts, and other animals. As regards beasts, the situation is the same as that of the humans. If a monster has an animal head, it belongs to the category of animals (like griffin, phoenix, pegasus, sea lion/horse, monkey etc). Furthermore, for the classification of an unusual animal is always decisive its head (bears: a bear headed lion[-bodied beast]).
Natural objects and phenomena (term) is a category of all objects and occurences we can see in the nature (like Sun, Moon, stars, rainbow, wind, lightning, clouds, mount, hill etc).
Plants (növ) can be divided into few subcategories like flowers, agriucultural plants, trees and shrubs, fruits and leaves, tendrils and water plants, vegetation (like meadow, forest, plantation), other plants (like fern, cactus, fungi - although the later are taxonomically non-plants; unrecognizable plants). The most common are the heraldic fleur-de-lis, and rose.
Other common charges (ec) include all other common charges that do not belong neither of the previous categories (like unrecognizable/unknown common charges).

See the pictures above and below


Példák

==.==

Ennél a kategóriánál néhány alcsoport bevezetése is elégséges.

Testrészek

szerkesztés

Emberek státusz és foglalkozás szerint

szerkesztés

Egyházi személyek és szentek

szerkesztés

Képzeletbeli lények

szerkesztés

Azon képzeletbeli lényeket soroljuk az emberek közé, melyek feje (esetleg más testrésze) emberi, a testük pedig valamilyen állaté (esetleg az egész testük emberi). Ide soroljuk a többféle emberből összeállított heraldikai címerképeket is. Az állatfejű képzeletbeli lények az 'állat' csoportban találhatók.

Egyéb emberek

szerkesztés

Ide tartozik minden olyan ember, mely nem határozhtó meg pontosabban vagy nem sorolható be a fenti kategóriákba.


==.==

A tárgyak csoportja rendkívül szerteágazó, de néhány kategória által felölelhető. Az egyes alcsoportok a magyar heraldikában leggyakrabban előforduló tárgyak szerint követik egymást.


Fegyverek:

szerkesztés

Közlekedési eszközök és részeik:

szerkesztés

Munkaeszközök és műszerek:

szerkesztés

Az öltözet és részei:

szerkesztés

Épületek, építmények és részeik:

szerkesztés

Berendezési tárgyak:

szerkesztés

Rangjelvények:

szerkesztés

Hangszerek:

szerkesztés

Játékszerek:

szerkesztés

Edények és tárolóeszközök:

szerkesztés

Használati tárgyak:

szerkesztés

Egyéni és csoportjelképek:

szerkesztés

Ételek és nyersanyagaik:

szerkesztés

Műveltségi és művészeti eszközök:

szerkesztés

Állatokhoz kapcsolódó tárgyak:

szerkesztés

Egyéb tárgyak:

szerkesztés


==.==

Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok gyakorisága szerint rendszerezzük, majd fenológiai alapon (hasonlóságuk és összetartozásuk szerint), de tekintettel voltunk a nagyobb filetikai (származástani) összefüggésekre is. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak, melyek besorolásánál a fej a meghatározó. (Az emberfejű, állattestű képzeletbeli lények az állat csoportban találhatók.) Ide tartoznak azon állatok is, melyek több állat testrészeiből tevődnek össze (pl. halfarkú kutya).

Ragadozók

szerkesztés

A ragadozókat heraldikai gyakoriságuk szerint, majd filetikai alapon csoportosítjuk.

Ide tartoznak a páros- és páratlanujjú patások.

Rágcsálók és rovarevők

szerkesztés

Egyéb emlősök

szerkesztés

Ide tartozik minden olyan emlős, mely ritkán szerepel a címerekben és nem sorolható be az előbbi csoportokba, mint a majom és a félmajmok, a denevér, az elefánt, a lamantin stb.

Hüllők és kétéltűek

szerkesztés

Ide tartozik mindenféle hüllő (kígyó, gyík, teknős, krokodil) és kétéltű (béka, szalamandra, gőte), valamint a ritkán előforduló kihalt (azaz nem képzeletbeli) hüllők (dinoszauruszok).

A középkori heraldika a halak közé sorolta az olyan emlősöket is, mint a delfin (a halak királya), a cet, valamint a kígyó, és a vallásos szemlélet egyes más vízi állatokat is halnak tekintett, mint a teknős és a rák, melyeket böjti időben is lehetett fogyasztani. Ezeket azonban mi a hüllők, illetve a gerinctelenek közé soroljuk. Újabban, főleg az angol heraldikában az akvarisztikában divatos tengeri halak is megjelentek, mint a papagájhal.

Gerinctelenek

szerkesztés

Ide tartozik minden alacsonyabb rendű gerinctelen állat, mint a polip, a pióca, a rovarok és más ízeltlábúak (skorpiók, pókok), a rák, kagyló, csiga, szivacs, tengeri csillag, korall stb.

Egysejtűek

szerkesztés

Ide tartoznak a modern heraldika egysejtű címerállatai, mint az amőba, a baktériumok és a vírusok.

Képzeletbeli állatok

szerkesztés

Egyéb állatok

szerkesztés


==.==

Természeti tárgyak és jelenségek

szerkesztés

Ezen címerképeket a gyakoriságuk szerint rendszerezzük.


==.==

Növények

szerkesztés

A növényeket a fenológiai szempontok szerint csoportosítjuk. A sor végén a nagy növényzeti társulások állnak, mint a rét, az erdő stb. Fenológiai alapon a növények közé soroljuk a gombákat is, noha ezek filetikailag önálló csoportot alkotnak.

Mezőgazdasági növények

szerkesztés

Fák és cserjék

szerkesztés

Termések és levelek

szerkesztés

Indák és vízinövények

szerkesztés

Növényzeti takaró

szerkesztés

Egyéb növények

szerkesztés

Ide tartoznak a gombák, páfrányok stb. és a meghatározhatatlan növények.


==.==

Egyéb címerképek

szerkesztés

Ide tartoznak azon címerképek, melyek nehezen rendszerezhetők, de az alakjuk egyértelműen a címerképek és nem a mesteralakok közé sorolja őket. Ide tartoznak a máshova be nem sorolható és a meghatározhatatlan címerképek is (pl. egy kopott pecséten, armálison vagy pénzérmén).